We provide specialized winterization services to safeguard your pool during the off-season, and when spring arrives, we handle the thorough opening process.
Közel húszévnyi közjegyzői szakmai gyakorlatom és tapasztalataim alapján – immár ügyvédként – az alábbiakra hívnám fel leginkább a figyelmet e témában:
Az általános közfelfogás az öröklést - leegyszerűsítő módon - valamilyen ingó illetőleg ingatlan vagyon megszerzéseként értelmezi, tehát elsősorban vagyoni természetű történésként kezeli.
Ezzel szemben az öröklés alatt alapvetően egy személy halála következtében bekövetkező jogutódlást kell értenünk, amelynek az a rendeltetése, hogy az elhunyt személyt illető jogok gyakorlása, az őt terhelt kötelezettségek teljesítése áttekinthető rendben és zökkenőmentesen folytatódjanak valaki vagy valakik (örökösök) által, mert a továbbélő környezetnek ehhez a rendhez alapvető érdeke fűződik. Nem véletlen, hogy az öröklési szabályok egyidősek az emberi közösségek kialakulásával, amelyek kezdetben szokások, majd jogias jellegű népszokások, illetve írott jogszabályok, törvények formájában jelentek meg.
Örökölni végrendelet, vagy törvény alapján lehet, az öröklés szabályait a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 7. könyve rögzíti.
A jogutódlás a halál pillanatában „automatikusan” bekövetkezik ugyan, azonban az örökhagyót illető jogok és az általa gyakorolt kötelezettségek, a hátrahagyott vagyon (hagyaték), valamint a jogutódok (örökösök) felderítése időigényes feladat, ezért a jogutódlás (öröklés) részleteinek megállapítása egy külön eljárási rendben, a hagyatéki eljárás szabályai alapján történik. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvénynek (Hetv.) „az a célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési jogcímüknek a megállapításával – biztosítsa.” (Hetv. 1. §)
A hagyatéki eljárásnak tehát egyfajta „zsilip” szerepe van az elhunyt személy és a továbbélők között.
A hagyatéki eljárás az önkormányzatnál kezdődik és a közjegyzőnél fejeződik be.
Azt, hogy melyik önkormányzat, vagy melyik közjegyző feladata lesz az eljárás lefolytatása, alapvetően az örökhagyó utolsó lakóhelye és elhalálozásának hónapja határozza meg, amely így a mokk.hu internetes oldalon „közjegyzőkereső” címszó alatt könnyen kideríthető.
Az önkormányzatnál kezdődött folyamat végeredménye az önkormányzatnál a hagyatéki leltár, amelyet annak mellékleteivel együtt az önkormányzat megküld a közjegyzőnek, aki a saját eljárását hagyatékátadó végzéssel fejezi be, amely fellebbezés hiányában véglegesen zárja le a jogutódlás megállapítására irányuló folyamatot. Ha valamely érdekeltnek kifogása van az eljárás eredményével szemben, úgy fellebbezhet, vagy a keresetével a bíróságon hagyatéki pert kezdeményezhet.
A hagyatéki eljárás során vizsgált adatok (örökösök személye, vagyon stb.) elhallgatása bűncselekmény.
Az örökösök, érdekeltek különféle jognyilatkozatokat tehetnek a hagyatéki eljárás során: pl. elfogadás, visszautasítás, részleges visszautasítás, átruházás, Magyar Államnak felajánlás, valamint a felek köthetnek egyezséget, vagy osztályos egyezséget is, ki-ki a reávonatkozó szabályok alapján. A közjegyző nem ügyvéd (bár vannak országok ahol ez a két szerep egybeesik), ezért a közjegyzőnek pártatlanul, elfogulatlanul kell eljárnia, szigorúan kötött eljárási szabályok szerint. A közjegyző jogszabályt ismertet és aszerint is kell eljárnia, de nem adhat jogi tanácsot, mert az ügyvédi feladat.
A közjegyzői díj és költség mindig a hagyatéki vagyon értékéhez és az ügy bonyolultságához igazodik, amelyet egy igazságügyi miniszteri rendelet alapján kell pontosan kiszámítani. Ettől való eltérés komoly szankciókat vonhat maga után.
Ha utóbb valamilyen újabb vagyontárgy, jog vagy kötelezettség adatai kerülnek elő, akkor póthagyatéki eljárást kell kezdeményezni az önkormányzat jegyzőjénél. Bizonyos esetekben a hagyatéki eljárás megismétlésére is sor kerülhet.
Lényeges szabály: az örökös a hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek, és a megörökölt tartozások összértéke nem lehet nagyobb, mint a megörökölt aktív vagyoni javak összértéke. (Ptk. 7:96. §)
A hagyatéki eljárás során nincs kötelező jogi képviselet, de megjegyzendő, hogy a közjegyzői eljárási szabályok és a közjegyzői gyakorlat ismerete, az öröklési szabályok, és az ahhoz kapcsolódó mögöttes bírói gyakorlat ismerete fontos hozzáadott értéket képviselhetnek a jogérvényesítés során az ügyfél érdekében.
Jogi kérdése van?
Kérjem írja meg miben segíthetek vagy hívjon az alábbi telefonszámon!