We provide specialized winterization services to safeguard your pool during the off-season, and when spring arrives, we handle the thorough opening process.
We provide specialized winterization services to safeguard your pool during the off-season, and when spring arrives, we handle the thorough opening process.
Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles.
Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is, és az adásvételi szerződést írásba kell foglalni.
Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja, amely megállapodást írásba kell foglalni és a tényt az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
Ha az eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan a vevő birtokába bocsátja, a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
A dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.
Tulajdonközösségi tulajdoni hányad átruházása esetén a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg, amelyről a megkötendő szerződés ismeretében írásban gyakorolhatnak, ezért a szerződést a tulajdonostársak részére is meg kell küldeni.
Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott pedig a dolog átvételére köteles.
Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni.
A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle már nem várható el.
A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt a létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor, kivéve ha az ajándékozó a megajándékozottnak megbocsátott.
A vállalkozási szerződés egy olyan határidős szerződés, amelyben az egyik fél (vállalkozó) egy meghatározott eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, míg a másik fél (megrendelő) ezért díjat fizet a mű átvételekor. A felek a teljesítést is, és a díjfizetést is szakaszolhatják.
A beépítendő anyagot a megrendelő is, és a vállalkozó is biztosíthatja, részben, vagy egészben.
Elállhat a vállalkozó a szerződéstől, ha a megrendelő a munkaterületet nem bocsátja a vállalkozó rendelkezésre, vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen, szakmaiatlan utasításokkal látja el a vállalkozót.
A vállalkozó szerződésszerű teljesítésének elősegítése érdekében írásban, kötbér köthető ki.
Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.
A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.
A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.
A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.
A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.
A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.
A szerződést bármelyik fél felmondhatja.
A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.
A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.
Határozott, vagy határozatlan időre kötött bérleti szerződés alapján a bérbeadó a dolgot rendeltetésszerű használatra köteles a bérlő birtokába bocsátani, a bérlő pedig időszakonként bérleti díj fizetésére köteles. Fontos, hogy a bérleti szerződés részletesen tartalmazza mind a bérlő, mind a bérbeadó jogait és kötelezettségeit. A bérleti szerződés a felek „alapokmánya” és „házirendje”.
Különösen ingatlan bérbeadása esetén elengedhetetlen egy szakszerű, minden lényeges adatra, kérdésre kiterjedő bérleti szerződés írásba foglalása, amely egyben a jogügylet érvényességi feltétele is. Az ingatlan bérleti szerződés két legfontosabb neuralgikus pontja a felmondás közlésének és annak nyomán a bérlő kiköltöztetésének kérdésköre. E jogcselekmények biztonságos és szakszerű lebonyolításához két feltétel szükséges: részletes bérleti szerződés és közjegyzőnél tett ún. „kiköltözési nyilatkozat”, amely egy közvetlenül végrehajtható egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat.
Sokan látják egyszerűnek és olcsóbbnak a bérleti szerződés kérdését azzal, hogy megelégednek az internetről letöltött sablonszövegek alkalmazásával. Sajnos nem látják előre, hogy ezek használatával többévnyi költséges pereskedésnek és akár többmilliós mértékű, behajthatatlan, felhalmozódott bevételhiány, kár elszenvedésének teszik ki magukat, amelyek soha, sehonnan sem fognak megtérülni.
Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
Ha az örökhagyóval szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben kiterjed az örökhagyó halála utáni időre, a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot a harmadik személy javára fennálló tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet.
Az örökhagyóval szerződő félnek az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen.
Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésnek akkor is a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült.
A módosítás és a megszüntetés alaki követelményeire az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szerződés megszüntetése a kötelező alaki érvényességi feltételek teljesítése nélkül érvényes, ha az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.
Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
A tartási szerződést írásba kell foglalni.
A tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére.
A szerződés megszűnik a tartásra jogosult halálával.
Több jogosult javára szóló szerződés esetén az egyik jogosult halála után – ha a körülményekből más nem következik – a túlélő jogosult változatlanul követelheti az oszthatatlan szolgáltatásokat, ideértve a megszokott életvitel folytatásához szükséges szolgáltatásokat, és arányosan tarthat igényt az osztható szolgáltatásokra.
A tartásra kötelezett halála esetén a tartási kötelezettség az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint annyiban száll át a tartásra kötelezett örökösére, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.
Ha a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni.
A tartásra kötelezett szerződésszegése esetén a tartásra jogosult a tartásra kötelezett által adott biztosítékból vagy tartási jog bejegyzése esetén az ingatlanból kielégítést kereshet.
A bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása – különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel – indokolatlan.
Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását életjáradéki szerződéssé. A szerződés módosítása esetén a bíróság az ítéletben meghatározza a tartásra kötelezettet terhelő szolgáltatást.
Ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
A bíróság a felek kérelméhez nincs kötve, de nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik.
A közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.
Ha a szerződés teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé módosítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva a tartásra kötelezettre nézve túlságosan nagy megterheléssel járna, a tartásra kötelezett kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. A járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti.
Az életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni.